Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Sport Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Sport Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Sport Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Hol van már az ezüstlány?

dr. Borbély Zoltán
|
Lékó Tamás
|
2017.04.18.
|
„Az olimpiai aranyérem után sokan ismeretlenül is megállítottak az utcán egy-egy fotóért, és szerintem ez a legfontosabb eredményem! A győzelemben nagy szerepe volt anyukámnak is. (…) Amikor látta, hogy nem bírom az edzéseket, és majdnem sírtam, akkor mindig kirángatott abból a lelki fájdalomból. Gyerekként együtt éltünk, felnőttként pedig telefonon adott erőt. Képzeld, soha nem kellett felhívnom, mert – mindenfajta jelzésem nélkül – mindig tudta, hogy mikor kell telefonálnia” – a visszavonult olimpiai bajnokkal, Risztov Évával Borbély Zoltán beszélgetett, nem csak úszásról…

 

[token global site-name]Szabadságvágy, nyitott gondolkodás

 

 

‒        Van barátod az úszók között?

 

‒        Nincs, és ez mindent elmond. Az úszás egyéni sport egyéni érdekekkel. Én baráti szeretettel gondolok mindenkire, de nem járunk össze, és barátom sincs közülük. Lehet, hogy húsz év múlva majd bárkivel tök jól eldumálunk és emlékezünk a közös múltra…

 

‒        Mégis kíváncsi lennék két találkozásra, mégpedig Egerszegi Krisztinával és Hosszú Katinkával!

 

‒        Én Egerszegi Krisztina miatt lettem úszó, és az ALOHA SPORT felvételén látható a kisgyermekkori rajongásom az ötszörös olimpiai bajnok iránt, aki az őt példaképül választó kislánynak, azaz nekem, még az úszódresszét is odaadta! Legutóbbi találkozásunk egy jeles dátumhoz kötődik, március tizenötödikéhez.

 

‒        Együtt ünnepeltetek a Nemzeti Múzeum előtt?

 

‒        Valóban együtt ünnepeltünk, de nem a Nemzeti Múzeum előtt, hanem egy étteremben, Turi György 60. születésnapját. Csináltunk egy közös fotót, amelyen tizenegy olimpiai aranyérem tulajdonosa látható. Az úszók közül többek közt Egerszegi Krisztina, Kovács Ági, de ott volt Gyulai Zsolt, Fábián László és egy rendkívül érdekes ember, dr. Kausz István, aki idén lesz nyolcvanöt éves, és az 1964-es tokiói olimpia párbajtőrbajnoka, orvosként pedig hat olimpián vett részt, mivel ő volt a magyar úszóválogatott vezető sportorvosa. Valamikor ennek a képnek még nagy értéke lesz! Gondolj bele, tizenegy olimpiai aranyérem tulajdonosa egy fényképen, azért az nagyon nagy érték! Visszatérve a találkozásra, úgy érzem, hogy nagy örömmel köszöntöttük egymást.

 

‒        És Hosszú Katinkával találkoztál?

 

‒        Mérhetetlenül tisztelem az eredményeit, de tudod, én nyílt vízi úszó vagyok, illetve voltam az utóbbi időben, ő pedig medencében alkot maradandót. Így aztán nem futottunk össze.

 

‒        Nem tudom nem észrevenni, hogy te valahogy nem érzed magad otthon ebben az úszóközegben, miért?

 

‒        A szabadságvágyam miatt! Nekem nyitott gondolkodással kell élnem az életemet, ez pedig nem megy egy zárt medencében, szűk körben. A siker az a torta, amelynek minden szeletét valakinek bele kell tennie!

 

‒        A te tortádba ki tette a szeleteket?

 

‒        Egy teljes csapat. Volt köztük pszichológus, sportorvos, masszőr, edző, dietetikus.

 

‒        Bocsánat, ha tájékozatlan vagyok, de tulajdonképpen ki volt a te edződ?

 

‒        A medencében, az első „abbahagyásom” előtti időszakig egyértelműen Turi György! A következő időszakot jogászként sem értenéd, így nem fárasztanálak vele…

 

‒        Hátha…

 

‒        Hidd el, hogy nem!

 

A teljes cikk a Presztízs Sport 5/4-es számában olvasható.

Még nincs értékelve
Archívum