A sorminta
Múlt hétvégén elrajtolt az NB I 2017–2018-as szezonja, és mindjárt az első forduló hatalmas meglepetést hozott. Amikor elkészült a sorsolás, és kiderült, hogy a sokak által előre leírt Balmazújváros az aranyéremre hajtó Videoton ellen kezd idegenben, olyasmi vérengzést, kibelezést, mészárlást vizionáltunk, mint amihez egy jobb Trónok harca részben hozzászoktunk. Ehhez képest a Horváth Ferenc vezette újonc a 17. percben megszerezte a vezetést, és a második félidő elejéig előnyben is volt a fehérváriak ellen. Végül nyerni ugyan nem tudott, de az 1–1-es döntetlen így is győzelemmel ért fel a Balmazújvárosnak, amely egy olyan meccsen szerezte meg története első NB I-es gólját és pontját, amelyen senki sem várta tőle.
Hogy miért nem? Az NB II második helyezettjeként feljutó Balmazújvárost azért nem lehetett előzetesen komolyan venni, mert lényegében rivális nélkül jutott fel az élvonalba. Az előző szezonban egyetlen csapat volt csak a másodosztályban, amely komolyan gondolhatta a feljutást (a Puskás Akadémia), de az első kettő útja vezetett a legjobbak közé. A Balmazújváros legfőbb „riválisai” a Várda és a Soroksár voltak. Annak sem lehetne szemrehányást tenni, aki a három csapatra gondolva az NB III-ra asszociálna…
Élvonalbeli csapattá válva sem kezdett el látványosan erősíteni az alföldi együttes – a legnevesebb érkező éppen az edző Horváth Ferenc volt. A keretértékek alapján messze a leggyengébb csapatot vette át a 12 résztvevős NB I-ben – egyedüliként nem éri el a négymillió eurót sem a csapat értéke (egész pontosan 3,23 millió a Transfermarkt adatai alapján). Ezzel szemben az Európa-ligában menetelő Videoton 11,4 millió eurós összértékével a magyar mezőny legdrágábbika közvetlenül a Ferencvárost megelőzve.
Ennek tudatában ez az 1–1 olyan, mintha a Serie A-ba idén először feljutó Benevento ikszelne a Juventus otthonában. Úgy sejtjük, Olaszországban nem lesz ekkora meglepetés. Ezek után tényleg nehéz eldönteni, hogy a Balmazújvárost irányító Horváth Ferenc tulajdonképpen milyen edző.
A korábbi 32-szeres válogatott csatár trénerként remekelt Kecskeméten, aztán leszerepelt Pakson. Kitűnő tavaszt produkált Győrben, aztán erőtlen volt az ősszel. A gyengén álló Videotont ezüstéremre kormányozta, majd egy híján kiesőhelyen adta át a Diósgyőrt. Egy sima, egy fordított. Egy siker, egy kudarc.
A sorminta alapján a diósgyőri vesszőfutást valami bravúrosnak kell követnie Balmazújvárosban. A Videoton ellen meg is indult ezen az úton, és a bennmaradás egyértelmű siker lenne ezzel a csapattal. Kérdés, ha összejön, mi következik utána…








































