Párosan szép az élet
Legalább, ugyebár, hiszen Babosék a Roland Garroson és az Australian Openen aratott győzelmeik mellett az elmúlt két évben a világbajnoki címet is megszerezték. Az eredményeikből világosan látszik, hogy mennyire egymásra hangolódtak Mladenoviccsal, akit ő csak Kikinek becéz. Néhány éve még mindketten ott álltak az áttörés határán egyéniben is, Babos 2016-ban 25. volt a világranglistán, a francia egy évvel később 10., de valahogy egyiküknek sem jött össze az átütő siker a Grand Slameken, csak kisebb WTA-tornagyőzelmekig jutottak.Aztán egymásra találtak, és bebizonyították, hogy ami egyedül lehetetlen, az csapatban lehetséges. Kaptak maguk mellé egy erős társat, aki kisegít, vigasztal vagy éppen megnevetettet, amikor kell. Aki nélkül ma egyikük sem lenne háromszoros Grand Slam-győztes: a másik fél.
„Szeretnék köszönetet mondani a legfontosabb embernek, aki most a pályán áll. Itt van mellettem: Tímea, a páros társam, de ő sokkal több ennél. Rengeteg mindenen mentünk keresztül a pályán és azon kívül is, nélküle valószínűleg nem lennék itt. Ő tudja, miről beszélek. Köszönöm, hogy a lehető legjobb partner vagy a számomra, szerencsés vagyok, hogy vagy nekem” – mondta közvetlenül az Australian Open megnyerése után a közönség előtt a mikrofonban Kristina Mladenovic. Ennél a vallomásnál szebb, őszintébb és meghatóbb dicséretet a világ szeme láttára még nem kapott magyar sportoló.
„Párosban jellemző rám, ami sajnos egyéniben nem, hogy hiszek magamban, tudom kezelni a nehéz helyzeteket, továbbá természetesen bízom Kikiben. Mindkettőnknek nagyon fontos a páros. Egymásért játszunk, ami extra erőt és bizalmat ad mindkettőnknek. Barátok vagyunk, jóban-rosszban egymás mellett állunk, és ez nem csak a teniszpályára igaz természetesen. Mindkettőnknek voltak nehéz időszakai a magánéletben és a karrierünkben is az elmúlt hónapokban, így különösen édes számunkra ez a győzelem!” – erősítette meg a saját szemszögéből Babos Tímea.
Majd, amikor megkérdezték tőle, hogy meddig lehet még eljutni a francia–magyar koprodukcióval, egy mosoly kíséretében csak ennyit válaszolt: „Köszönjük szépen, de azért a wimbledoni trófea még nagyon hiányzik...” Abban a mosolyban minden benne volt, mi pedig még sokáig szeretnénk ilyen boldognak látni őket. Mert a jóhoz könnyű hozzászokni, és ahogy egy másik mondás tartja, párosan szép az élet.








































