Bármi Áron
Fontos dolog tisztázni valamit: egy élsportoló sosem lenne képes azonosulni Coubertin részvételre vonatkozó megjegyzésével. Akiben ott lobog a tűz, a versenyszellem, az nyerni akar, bármi áron. „Nem azért vagyok itt, hogy második vagy harmadik legyek, azért vagyok itt, hogy győzzek” – ezt minden idők egyik leghíresebb sportolója, Ayrton Senna fogalmazta meg, és alighanem egyetért vele mindenki, aki valaha győzött.Mert a győzelem olyan, mint a drog – ha egyszer megérezted az ízét, egyre több és több kell belőle, más pedig már nem jelent élvezetet. Ezért volt olyan dühös magára Szilágyi Áron is, miután kétszeres olimpiai bajnokként már a 32 között kiesett a budapesti vívó-világbajnokságon. „Mintha valamiféle delíriumos állapotban, horrortörténetben lennék, amelyről nehezen hiszem el, hogy igaz... Nem tudom, volt-e ennél mélyebb pontja pályafutásomnak. Valószínűleg nem” – mondta szokatlanul keményen.
Tény, hogy Szilágyi mintha el lenne átkozva a világbajnokságokkal. Olimpiát kettőt is nyert, amivel belopta magát az ország szívébe, de a vb-ken egyéniben egyetlen érme van csak, 2013-ban harmadik lett a szintén budapesti megméretésen. Most nagyon akart a hazai közönség előtt bizonyítani, de elbukott. Aztán itt jön be a képbe a Coubertin-idézet folytatása, ami úgy árnyalja a kiragadott első részletet, hogy azzal már bármely élsportoló tudna azonosulni.
„Az életben nem a diadal, hanem a küzdelem a fontos.”
Valójában tehát nem a részvétel, hanem a küzdelem áll szemben a győzelemmel. Győzelem pedig nincsen küzdelem nélkül, aminek olykor a vereség, a kudarc is a része. Szilágyi Áron nem nyert, de nagyot küzdött a budapesti világbajnokságon. Ugyanis egy-két nappal pályafutása mélypontja után a legjobbját volt képes nyújtani a kardcsapat tagjaként. Ezüstérmesek lettek, és a sors iróniája, hogy a mindent a eldöntő, utolsó tust éppen Szilágyinak vitték be a győztes dél-koreaiak.
De a magyar klasszis bebizonyította, hogy képes küzdeni, képes felállni a padlóról. Ehhez lehet, hogy több erő kellett, mint olimpiát nyerni. Szokták mondani, hogy nem mind arany, ami fénylik. Megfordítanám: lehet az is értékes, ami nem olyan fényes.








































